Nem csak a gójai, passzai és előkészítései hiányoztak, hanem a húzóereje is.
A csapat kellően motivált és felkészült volt, de hiányzott egy darab, egy létfontosságú darab, és nem úgy ment a dolog, ahogy azt elterveztük.
Kiro már régóta csapatunk egyik kulcsfontosságú játékosa, aki bármikor bármit megtesz azért, hogy segíthessen. Ezért is szomorú, hogy éppen őt érte balszerencse, ez a sérülés, és épp a legrosszabbkor.
Őszintén remélem, hogy Kirónak lesz még lehetősége veszprémi színekben játszani, és bajnoki arannyal távozni a megyeszékhelyről.

Gyógyulj meg Kiro, mert szükségünk van Rád!!!